Sokszor nem egyértelmű, hogy ki kinek is keres társat. Egy olyan rohanó világban, ahol a 30+-os korosztály ismerkedési lehetőségei beszűkültek, az 50+-os korosztályé pedig szinte teljese megszűntek, akkor nagyon is izgalmas a kérdés, hogy ki kinek keres társat.

Amikor másnak keresel

Sok esetbe fordul elő, hogy jön egy kedves jó akaród és a tudtod és így az engedélyed nélkül beregisztrál egy online társkereső oldalra. Amit vagy jó vagy rossz szándékkal tesz meg. A szándéktól függetlenül ezzel máris törvényt sértett, hiszen tévedésbe ejti, tévedésben tartja a többi társkeresőt, így a BTK 373. paragrafusa ellen vét. A személyes adatokkal való visszaélésről már ne is beszéljünk. Persze minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle, és nem tudok még olyanról, akit emiatt ítéltek volna el. De tételezzük fel, hogy csupa jó szándékkal történt a regisztráció és nem viccből. Mert ezzel kapcsolatban a legerősebb „poén” az volt, amikor az egyik társkeresővel felvettük a kapcsolatot, de a telefon egy temetkezési vállalkozásnál csöngött ki. Ha TE jó szándékkal regisztráltál, akkor Te nagy valószínűséggel vagy a barátnődnek keresel társat vagy éppen édesanyádnak/édesapádnak. Az indok mindig ugyan az. Túl fiatal a másik ahhoz, hogy még egyedül legyen. Az igazi kérdés, hogy ők akarják-e ezt valójában. Én azt tapasztaltam, hogy ilyen esetben akit feltesznek nagyon kevés kivételtől eltekintve nem akar társat magának, így passzív lesz a társkeresés során és ha a nevében meg is beszélnek egy randit, akkor 10-ből 9-szer nem megy el. Így nemcsak azzal fogsz kitolni, akit felregisztrálsz, hanem azzal, is, aki elment a randira és csalódottan fog hazamenni és magában keresni a hibát. Így a Te buzgalmad következménye, hogy egyrészt akinek segíteni akartál vacakul fogja érezni magát, a másrészt sokan fogják csalódottnak érezni magukat, amiért már megint nem kellettek, harmadrészt ha valaki úgy dönt, hogy feljelent akkor annak kormoly következményei lesznek. Bár utána legalább más érzéseivel nem fogsz játszani. (Itt most ne gondoljunk arra, hogy valaki nem ért a gépekhez és megkéri a keresztfiát, hogy legyen olyan kedves és segítsen neki.)

Amikor magadnak keresel, de ez nem egyértelmű

Amikor nem egyértelmű, hogy kinek keresel, az az igazi 22-es csapdája. Mert egyrészt Te erről nem is tudsz sokszor, illetve nem tudatosan csinálod. Arra gondolok, hogy regisztráltál egy társkereső oldalra és meg akarod találni a társadat. Itt lényegtelen, hogy milyen kapcsolatot keresel, hogy fiú, vagy lány vagy, esetleg idős vagy éppen fiatalként keresed-e az igazit. A probléma az, hogy nem lehet tudni, hogy Te ki is vagy. Ezt itt most bontsuk ketté.

Egyrészt jókat mosolygok azokon az adatlapokon, amikor nincs semmilyen adat. Se fotó, se bemutatkozó szöveg, se egy szó az ideális társról. Itt jó esetben a korod, az iskolai végzettséged, és talán a magasságod szerepel! Valaki legyen kedves azok közül, aki készített már ilyen profilt válaszolja meg nekem őszintén a következő kérdést, amire több százezer társkereső várja velem együtt izgatottan a választ: Mi értelme volt ennek a regisztrációnak?

Kedves fiú társat keres! De melyik fiú is keresi a társát?

Másrészt amikor olyan fotó kerül fel, amivel nem lehet mit kezdeni. Ilyen lehet egy tájkép fával, a csúcsra mászó ember vagy egy tengerben 300 méterre úszó alak. Szuper, de akkor most döntsük el, hogy bújócskázni akarsz vagy társat keresni. Ugyan ilyen öngól, az idézetekkel teletűzdelt fénykép is. De van egy személyes kedvencem, ami mindent visz! A CSOPORTKÉP! Ráadásul olyan is van, aki vagy csak egy csoportképet tesz fel vagy az összesen több ember szerepel. Itt is kíváncsi lennék a motivációra… Nem egyszer fordult elő, hogy ügyfelekkel beszélgettünk arról, hogy kivel hogy áll és kivel venné fel szívesen a kapcsolatot, amikor előkerül egy rejtéses fotó rajta több fiú vagy éppen lány. (Megjegyzem az sem szerencsés, ha egy pár látható a képen és egyértelműen ki lehet logikázni, hogy Te melyik is vagy, mert azt nehezebb megmagyarázni, hogy ki a másik a képen és sokakat már a magyarázat nem is fog érdekelni senkit és mész a levesbe.) Tehát, ha többen vannak a fotón ilyenkor jön barkóba, hogy akkor vajon most melyikük is keres társat. Ilyenkor szokott az lenni, hogy leszűkítik a kort, hogy kivel ismerkednének. Olyan is volt, hogy egyik nagyon kedves ügyfelem megírta az illetőnek, hogy a jobboldali (vagy éppen a baloldali) kettő közül szívesen ismerkedne, de ha ő nincs benne ebben a kettőben, akkor megtenné, hogy átküldi az ő elérhetőségüket.

Amit nem tudok megérteni

Ebben az esetben egyértelmű, hogy ki keresi a társát. A gondom az, hogy a gyerekével szerepel a társkereső a fotókon. Ne értse félre senki, de úgy gondolom, hogy függetlenül attól, hogy van-e gyereked és hogy ő veled él-e együtt, a gyereknek semmi keresnivalója a fotókon. Jelezd az adatlapodon, hogy van gyereked és azt is, hogy veled éle. Ha nő vagy, ha férfi nem kell leírnod, hogy ő az első életben, mert remélem ez mindenkinél így van és azoknál, akik hajlandóak gyermekes társkeresőkkel ismerkedni nem is fog problémát jelenteni, de ne vidd túlzásba. Amikor a fotók többségén csak a gyerek látszik az szerintem aggályos is. Arról nem beszélve, hogy van olyan ügyfelem, aki felvette a kapcsolatot egy hölggyel és amikor kért tőle egy fotót, akkor a lányáról is küldött, majd megjegyezte, hogyha összejönnek, akkor ezzel a kislánnyal is meg kell majd osztani a nagy francia ágyat, mert most együtt alszanak a lányával. Nem is értem igazán. Most őszintén, a néhány éves gyerekének keres társat vagy magának? Nem félti a saját gyerekét? Azt értem én, hogy elvált férfiak azzal próbálnak meg jobb benyomást kelteni, hogy a gyerekükkel pózolnak, de szerintem nincs sok értelme. Arra kérek mindenkit, hogy ne használja a gyermekét biodíszletnek!