A társkeresés folyamán sok minden hat a társkeresőre. Van, aminek örülni fog, és van, aminek nagyon nem. Van, amit ki tud kerül, és van, amit nem. A politika egy olyan terület, ami hatással van a társkereső életére. Ráadásul sokszor úgy rántja magával, hogy nem ez volt a célja. A társkeresés önmagában is nyomasztó tud lenni, de komoly rombolást tud végezni a politika, ha ránehezedik. De mégis vannak olyanok, akiknek megkönnyíti a dolgukat.

Most két oldalról nézzük meg a társkeresés és a politika viszonyát:

• A politika oldaláról
• A társkereső oldaláról

A politika és persze a politikus természete az, hogy mindenhol ott akarnak lenni, mindenre hatással akarnak lenni közvetve vagy közvetlenül. Ennek eredményeképpen pedig maximalizálni akarják a rájuk leadható szavazatokat. Az elmúlt években volt aki szingli hordákról beszélt, míg a másik oldal miniszterelnök azt szajkózta, hogy el lehet innen menni, itt lehet bennünket hagyni. A társkeresés egy olyan terület, amelyre először közvetlenül az előző ciklusban próbált meg a kormányzat hatással lenni. Talán ez volt a rendszerváltás óta az egyik legkomolyabb melléfogás, amit a politikának köszönhetünk. Hiszen hamarabb megbukott, mint hogy kimondjuk Parlament vagy előrehozott választás. Őszinte leszek én kíváncsian vártam, hogy mi lesz abból a minisztériumi kezdeményezésből, hogy központilag állami milliókból segítik elő az ismerkedést. Ennek talán leginkább emblematikus eleme volt a „Táncválasztó, párválasztó”, amelynek célja, hogy a fiatalok tudjanak hol ismerkedni, majd ismerkedés után jöhet a családalapítás. Mert ha nincs családalapítás, akkor még kevesebb gyermek fog megszületni, és egyre kevesebben leszünk. Így azzal az ötlettel álltak elő, hogy segítik az ismerkedést.

Jegyezzük meg, hogy a csúfos bukás ellenére ez egy jó ötlet is lehetett volna. De jegyezzük meg azt is, hogy ha valami, akkor ez minden, csak nem állami feladat. A közösségek nagyon hiányoznak sok ember életéből, de ezeket a közösségeket nem felülről kell ám létrehozni.

A legújabb ötlet remélem sikeresebb lesz, bár itt is egy kicsit szkeptikus vagyok. A friss házasok egy éven keresztül adókedvezményt kapnak ma már. Ez is egy jó kezdeményezés, és remélem, hogy növekedni fog a házasságkötések száma, de mint mindent ezt is mindenki a saját szájíze szerint fogja magyarázni. A kormányzat hatalmas diadalról fog beszélni jövő év elején, hogy ennyi és annyi új házasságot kötöttek. Míg az ellenzék jön majd a hatalmas bukás szöveggel, hogy csak ennyi és annyi új házasságot kötöttek. A házasságkötés ma nem trendi, és bár az elmúlt 4 évben folyamatosan növekedett a házasságkötések száma, de még így is mindig jóval kevesebb, mint mondjuk 10 éve. 

A társkereső életét egyén szintjén eleve átitatja a politika. Bár egyre többen elfordulnak, kiábrándulnak a politikából, de zsigeri reakciókat tud emberekből kiváltani egy-egy beszélgetés. Hiszen vannak olyan témák, ahol homlok egyenes ellentét van a politikai szekértáborok között. Így az sem meglepő, hogy rendszeresen találkozom olyan társkeresővel, aki kijelenti, hogy csak arról az oldalról, táborból szeretne ismerkedni, amelyben ő hisz. Hiszen teljesen máshogyan fog gondolkodni az, aki Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc, Vona Gábor, Schiffer András, vagy éppen valamely MSZP vezető szavait issza, és mondja vissza egy-egy beszélgetés során például az ország helyzetéről, a gazdaság állapotáról, az uniós és az ország viszonyáról, vagy éppen a menekültekről.

Én azt vallom, hogy az ismerkedés folyamán már az első pillanattól ne legyenek tabuk. Ebből kifolyólag a politikai nézetünket se rejtsük véka alá, mert legyünk őszinték, ha az egyikünk az egyiknek, a másikunk a másiknak hisz, akkor hiába nézik ugyanazt teljesen mást fognak látni. A 2000-es években kezdtek arról beszélni, hogy hatalmas a politikai szakadék, és jó lenne a politikai lövészárkokat betemetni. Azóta leginkább annyi történt, hogy az MSZP sok-sok lövészárkát átvette a DK, az Együtt és társai és talán kisebbek lettek, de lettek újabb törésvonalak, melyet a Jobbik, az LMP és még ki tudja hány parlamenten kívüli pártocska ásott magának. Lövik egymást, és a bomba mellettünk robban, a repeszek a mi szívünket találja el. Emiatt mehetnek szét párkapcsolatok, házasságok, és persze lesznek olyan kapcsolatok, amik ki sem alakulnak.  Persze az is előfordul, hogy két társkereső azonos oldalon áll. Ilyenkor persze erősíti a kapcsolatot, hogy közös az ellenség. De ha erre alapoznak, akkor mi lesz akkor, ha változik az ellenségkép, és valami miatt ezt csak az egyik fogadja el…

Tudom, hogy utópisztikus azt hinni, remélni, hogy béke lesz, és nyugodtan élhetünk. Hogy végre békén hagyna bennünket a politika, és nem lenne a mindennapjaink szerves része. Mert akkor egy randin, az ismerkedés folyamán sokkal fontosabb dolgokról is lehetne beszélni. Mert ilyenkor az emberre tudnál figyelni, és megismerni az ő egyedi, saját kis világát.

Tetszett, amit olvastál? Itt még több posztot megtalálsz! Klikk ide a további posztokért!