Kevés olyan romantikus történet van, mint Shakespeare Rómeó és Júliája. Csináltak belőle már számtalan sikerfilmet, és kerti törpés rajzfilmet is. De a napokban egy igazán szórakoztató feldolgozásra hívták fel a figyelmemet.
Egyedülálló anyának lenni nem könnyű dolog. Az életnek sok olyan területe van, ahol helyt kell állniuk. Az ő számúkra az első a gyermekük. Ez rendjén is van. De mi van akkor, amikor társat keresnek?
A szerelmet űzni, hajtani, keresni, sóvárogni utána mára már mindennapos dologgá vált. Sokan nem is társat, párt keresnek maguknak, hanem a szerelmet keresik. Mindegy, hogy kibe, csak szerelmes lehessen.
Sokszor hallom pasiktól, srácoktól, fiúktól, hogy ők olyan klassz férfiak, és megérdemelnének végre már egy rendes barátnőd. Hiszen minden lány elmondja neki vagy beszél róla a tévében, hogy egy rendes, kedves, becsületes és hűséges fiút keres, pont olyat, mint amilyen ő. De akkor miért is van…