Mi van akkor, ha az ember társat keres, de nem független? Mi van akkor, ha elmondása szerint ez a függőség csak papíron van? A társkeresés igazi kakukkfiókái a különélők, akik saját elmondásuk szerint egyedülállók, de sokszor a másik szobában ott figyel a férj, vagy a feleség.

Az elmúlt években egyre több olyan társkeresőbe futottam bele, akik különélőnek mondják magukat. Maga a fogalom is furcsa. Arról nem is beszélve, hogy sokan alapból félreértelmezik. Hiszen van olyan, aki különélőnek tekinti magát, mert mondjuk elköltözött a szüleitől, vagy mert elvált, és már különél a volt feleségtől. Na ők azok, akik komoly fogalomzavarban vannak.

A különélő az, aki papíron élettársi, vagy házastársi kapcsolatban él valakivel, de a valóságban már nem alkotnak egy párt. Persze ez a kategória mindig is necces. Én találkoztam olyannal, aki már 20 éve nem él együtt a volt feleségével, és persze olyannal is, akik egy lakásban laknak, bár külön-külön szobában élik a mindennapjaikat. Gondolom nem kell magyarázni, hogy ők vannak többen.

A különélőknek is két csoportja van. Az egyik azért nem vált, mert arra sincs pénze, hogy beadja a válóperhez szükséges papírokat (megvegye a 30.000 Ft-os illetékbélyeget), illetve a közös tulajdonon olyan hitel van, amit lehetetlenség kifizetni, és a válással elúszna mindenük. A másik csoportnál éppen az ellenkezője igaz, hiszen hatalmas vagyonnal rendelkeznek. Itt az szokott lenni az indok, hogy félnek, hogy a vagyon a válást követően elaprózódik, a cég tulajdonjogát egy újabb házassággal, esetleg utód születésével újra kellene osztani. Ezért inkább papíron együtt maradnak.

Senki nem gondolja azt, hogy azért, mert papíron együtt vannak ez bármiben akadályozza őket, hogy ismerkedjenek. Az igazi kérdés az, hogy kivel tudnak megismerkedni. Hiszen a társkeresők többsége független társat keres.

Ma már egyre inkább fontos az, hogy ne csak érzelmileg, hanem anyagilag is független legyen az, akit választ magának egy társkereső. A helyzetüket nehezíti az is, hogy sok házas, házastársi kapcsolatban élő ember is különélőnek mondja magát, pedig az ő esetükben erről szó sincs.

A többségük hiába próbálkozik visszapattan, mint a gumilabda. Mert egy 22-es csapdájában vannak. Elválni nem tud, vagy egyszerűen nem is akar, de vágyna egy társra. De ki az, aki összejön valakivel, aki komoly függésben él valaki mással? Meddig fog tartani? Emellett azt tapasztalom, hogy ők azok, akik legkevésbé tudják elfogadni, ha valaki hasonló helyzetben van. A dolgukat nehezíti az is, hogy a netes társkeresőkön való ismerkedésnél egy laza beállításnak köszönhetően meg sem jelennek a találati listában.

Az ő esetükben két dologban bízhatnak, abban, hogy ők teljesen őszinték lesznek, és felvázolják a helyzetüket, de ami ennél is fontosabb, hogy találnak egy olyan társat, aki megérti őket, és elfogadja a helyzetüket. Mert csak így találhatnak új társat.

Persze arról se feledkezzünk meg, hogy a volt házastárs/élettárs bármikor belerondíthat a szép új idillbe, főleg, ha nem kell mást tennie, mint átkopognia a falon…

Imádtad? Utáltad? Mond el a véleményedet a kommenteknél!

Tetszett, amit olvastál? Itt még több posztot megtalálsz! Klikk ide a további posztokért!

fotó: pixabay.com