Egyedül vagy, és nagy a nyomás rajtad, hogy jó lenne most már megtalálni a társadat. Lehet, hogy Te jól érzed magadat egyedül is, de figyelmeztetni fog a család, a szomszéd, a kollégád, na meg a fejedre koppintanak majd a tévében, a rádióban és az Interneten is. Elmondják, hogy mit kellene tenned, és mi az, ami igazán jó Neked. Pedig lehet, hogy Te vágynál egy társra, de a sok elvárás, aminek meg kellene, hogy Te is, ő is feleljetek ellehetetleníti a keresést.

Évekig hallgattam, hogy jó lenne most már megállapodni, majd jött a lassú és csendes terror, hogy benne vagyok a korban és illene gyermekvállalás mezejére lépni. Jött az összehasonlítás, hogy a velem egyidősek már réges-régen megállapodtak, hegyre-halomra jönnek a gyerekek, és mikor táncolhatnak az esküvőmön. Persze ez mindenhogyan hatott rám, csak úgy nem, hogy elkezdtem volna gyorsan asszonyt keresni azért, hogy gyorsan elvehessem, és gondoskodjunk kellő számú utódról, hogy a család is, a haza is megnyugodjon, mert megállítottuk a népességfogyást...

Át tudom érezni a helyzeted, ha éppen egyedül vagy, és megakadtál a társkeresésben. Ráadásul rendszeresen a fejedhez is vágják, hogy még mindig egyedül vagy. Pedig nálad sokkal szerencsétlenebbek is megtalálták a társukat. Ezek az összehasonlítások a burkolt szemrehányás ellenére is sokszor a jó szándék szüli, de olyan erővel rombolja az ember önbizalmát, ami akár napokra, hetekre meggátolja a társkeresést, és jelentősen visszaveti hősünket, Téged a társkeresésben.

Sokáig nem tudtam, hogyan fogok kimászni a gödörből, hogyan tudom ezeket a "kedves és segítő" szavakat kezelni. Majd úgy döntöttem, hogy túllépek rajtuk. Mindenkinek úgysem tudok megfelelni. Aki ismer az tudja, hogy nem vagyok az a srác, soha nem is voltam, aki mindenáron mindenkinek meg akar felelni. Így könnyű volt lerázni a megfelelési kényszert. Sőt, egy idő után ahelyett, hogy negatívan hatott volna rám egy-egy ilyen megjegyzés elkezdtem jól szórakozni rajta. Ráadásul nincs annál mókásabb, amikor egy kedves rokon/kolléga/barát/szomszéd megjegyzi, hogy na és mikor  állapodsz meg/lesz párod/jön a gyerek felvetésre visszakérdezel vagy éppenséggel mondjuk felajánlod, hogy próbáljátok meg együtt. Ezek után sokan gyorsan leszoktak arról, hogy ilyen kérdésekkel bombázzanak. Te se hagyd, hogy olyan nyomást helyezzenek rád, amire nincs szükséged.

Ha úgy érzed, hogy szükséged van társra, akkor keres, de magadnak, és ne a szüleidnek, a szomszédnak vagy a kollégáknak, hanem magadnak...

Ha úgy érzed, hogy segítségre lenne szükséged: bit.ly/2AmEkYD

Fotó: https://unsplash.com/